Ezek a törekvések sokszor nemcsak infrastrukturális beruházásokban, hanem kulturális és közösségi kezdeményezésekben is megnyilvánulnak. Gyakori, hogy egy-egy kormányzati rendelet ösztönzi a városok átalakulását, legyen szó közlekedésfejlesztésről, zöldterületek növeléséről vagy turisztikai szolgáltatások korszerűsítéséről. A rendeletek mögött meghúzódó szándék legtöbbször az, hogy az adott település versenyképesebbé váljon, és képes legyen élményekben gazdag, mégis fenntartható életformát kínálni lakosainak és látogatóinak egyaránt.
Egy friss kormányzati rendelet például arra ösztönözte a magyarországi fürdővárosokat, hogy jobban kihasználják turisztikai adottságaikat. Ennek eredményeképpen több városban is megújultak a közterek, modernizálták a wellness-létesítményeket, és tematikus programokkal bővítették a kínálatot. Hasonló példák találhatók Ausztriában, Szlovéniában vagy Csehországban is, ahol a városok az állami támogatások segítségével egyszerre fektetnek be a múltjuk megőrzésébe és a jövőjük építésébe. Egy-egy jól célzott kormányzati rendelet így nemcsak a gazdaságra van hatással, hanem arra is, hogyan élnek, gondolkodnak és pihennek az emberek.
A városfejlesztési programok hatására új típusú szabadidős terek jöttek létre, ahol a lakosság és a turisták egyaránt otthonosan érezhetik magukat. Ezek a terek nem mindig monumentális projektek: gyakran egy új gyalogos sétány, egy felújított vasútállomás környezete vagy egy újraértelmezett városi tér is jelentős hatással lehet a mindennapi életre. Az ilyen újítások közé tartozhatnak akár olyan programok is, mint a városi kulturális séták, a zenei estek, vagy éppen Kattints ide egy-egy történelmi épületben működő kaszinó kulturális szerepének megerősítése. Bár a kaszinók elsőre talán nem tűnnek szervesen illeszkedőnek a közösségi életbe, számos európai példa mutatja, hogy megfelelően integrálva színesíthetik a város kínálatát.
Egyes városokban – például Baden-Badenben, Monte-Carlóban vagy Bécsben – a kaszinók nemcsak a szórakozás helyszínei, hanem építészeti, kulturális és társadalmi szempontból is jelentős helyek. Az ilyen intézmények már régóta nem csupán a szerencsejáték köré szerveződnek. A terek kialakítása, a kínált szolgáltatások, az ott megrendezett események – például jótékonysági estek, zenei programok vagy gasztronómiai rendezvények – mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kaszinó a városi élet természetes részévé váljon.
Magyarországon is találhatunk hasonló kezdeményezéseket, főként Budapesten, ahol a történelmi belvárosban működő kaszinók gyakran szolgálnak rendezvényhelyszínként. Ezek a terek nemcsak fényűző megjelenésükkel, hanem történelmükkel is lenyűgözik a látogatókat. Az egyik ilyen épület például az 1800-as évek végén nyílt meg, és a mai napig megőrizte klasszikus eleganciáját, miközben modern technológiával és kényelmi szolgáltatásokkal frissült. A vendégek nemcsak a játék miatt térnek be, hanem az atmoszféra, az építészet és az élmény miatt is.
Az utazók igényei is átalakultak az elmúlt évtizedben. Ma már kevesen keresik a puszta „néznivalókat”. A modern utazó élményekre, kapcsolódási lehetőségekre és személyes történetekre vágyik. Éppen ezért lett népszerű számos városban az élményalapú turizmus: főzőtanfolyamok, történelmi kosztümös városnézések, kézműves foglalkozások vagy épp borkóstolók. Ezek az élmények gyakran olyan épületekben, helyszíneken zajlanak, amelyek maguk is részei a város kulturális örökségének – legyen az egy múzeum, egy könyvtár vagy épp egy kaszinó.
A kaszinók európai kontextusban tehát több szerepet töltenek be, mint azt sokan gondolnák. Monte-Carlóban például a híres kaszinó egész negyedet formált maga körül: körülötte szállodák, színházak, galériák és luxusüzletek kaptak helyet, amelyek nemcsak a turisták, hanem a helyiek életében is fontos szerepet játszanak. Egy ilyen központ a városi élet szimbóluma is lehet, ahol a múlt és a jelen, a játék és a kultúra, a helyi és a nemzetközi találkozik.
Közép-Európában szintén nő az érdeklődés az integrált városi terek iránt. A kormányzati rendeletek sok esetben ösztönzik is a különböző intézmények – például fürdők, múzeumok, kaszinók, koncerttermek – közös működését, programkoordinációját. Ennek eredményeképp olyan összetett városi élményt kapunk, ahol egy nap alatt többféle tevékenységet is kipróbálhatunk anélkül, hogy el kellene hagynunk egy adott városrészt. Ez különösen fontos a rövid időre érkező turisták számára, de a helyiek számára is vonzóvá válhat egy ilyen tér újraértelmezése.
A jövő városa tehát nemcsak okos és fenntartható, hanem élhető, sokszínű és nyitott is. Ebben a kontextusban minden olyan tér, amely képes alkalmazkodni a változó társadalmi és gazdasági környezethez – legyen az akár egy kaszinó is –, hozzájárulhat a város karakterének formálásához. És ha mindez egy jól átgondolt kormányzati rendelet által válik lehetővé, akkor az eredmény nemcsak szebb, hanem tartósabb és közösségibb is lehet.
